Meg vagyok átkozva!/Daily disasters

Azt hiszem, Bagamérinek is megesne rajtam a szíve, annyiszor jutott eszembe mostanság ez a mondat. Többször égettem oda az ételt, mint kezdő háziasszony koromban, gyakorlatilag bármit - tényleg bármit - képes vagyok odakozmáltatni, még a főtt répát is. A tél mérlege eddig: elhagytam a kedvenc kesztyűm egyik felét. Elhagytam a gyerek egyik sálját. Elhagytam a sapkát, amit kötöttem magamnak, és még le sem fotóztam. Elhagytam a gyereknek ezt a sapkáját, amiért szívem szakad, annyira szerettem.

Aztán itt van ez a fejfedő is. A játszótéri kifutókon még ősszel terjedtek el a  kötött, füles sapkák, gondoltam, nosza, ilyet Emmának is, de inkább varrva, úgyis van a szekrényben egy nagyon meleg pulóver, ami csak a csodás átalakulásra vár. A bélése Ikea Irma takaró - én ezt használom mindig, ha polárra van szükségem -, reméltem, ebben nem fog fázni a feje, lehet akármilyen hideg. Egészen addig voltam igen büszke magamra, amíg nem próbáltam meg ráadni, ugyanis üvöltve, sikítva, könnyezve tépi le a fejéről. Merthogy olyan vastag lett, mint egy bukósisak, és a kelleténél fél centivel még szűkebb is. Ha sikerülne rátuszkolni, még Rocky fejét is megvédené néhány jobbegyenestől... Csoda, ha nem tetszik neki?

In last few weeks everything's going wrong. In the kitchen everything catch in the pan. I have lost some favourite accessories, like my glove, my new knitted hat and Emma's bonnet. I wanted to make her a  pretty, warm hat, so I sewed this from an old sweater but she hates it! It turned out to thick and a little bit tight. It's  really like a helmet.