Sokszor megdöbbent minket az, ahogyan Emma figyel. Amikor egészen kicsi volt, pontosan lehetett követni, épp mekkora távolságra lát már el. Olyan koncentráltan fókuszált egy dologra, majd a következőre és így tovább egyesével, hogy azt mondtuk, éppen szkenneli a világot. Olyan volt, mint az 5-ös számú robot a Rövidzárlat című filmben: "Input, input, input!"
Amikor ez a kép készült, valami olyasmit láttunk a világból, ami egyszerre volt szürreális és sajnos nagyon is reális, egy szomorú csendéletet a felszabadultan nyüzsgő tömeg partvonalán kívül. Persze lehet, hogy csak én vetítem ki a saját érzéseimet, és az ő arcán nem is ez tükröződik, csak az esti fáradtság. Remélem, így van.
We are often amazed at the way she's watching the world. When she was a little baby we said: she is scanning her surroundings at the moment. Like Johnny 5 in the movie Short Circuit: "Input, input, input!" When this picture was taken we were seeing a scene in the street which was surreal and - unfortunately - realistic as well, a sad still-life near by the happy crowd. But maybe these are just my feelings not hers and she was simply tired. I hope so.
Amikor ez a kép készült, valami olyasmit láttunk a világból, ami egyszerre volt szürreális és sajnos nagyon is reális, egy szomorú csendéletet a felszabadultan nyüzsgő tömeg partvonalán kívül. Persze lehet, hogy csak én vetítem ki a saját érzéseimet, és az ő arcán nem is ez tükröződik, csak az esti fáradtság. Remélem, így van.
Bárhogy is, de itt komoly gondolatok vannak a kis buksi mögött. És neki már az is rettenetesen komoly gondolat, hogy aludni kéne...:)
VálaszTörlésÉn is hányszor mondom neki esténként, hogy aludni kéne. Akkor bezzeg nem ilyen arcot vág :)
VálaszTörlés