Krumplihéjpite Irodalmi Társaság/The Guernsey Literary and Potato Peel Pie Society

Azóta, hogy láttam a Váratlan utazást, szeretnék Avonlea-ben élni. Azóta, hogy láttam a Szívek szállodáját, szeretnék Stars Hollowban élni. Azóta, hogy olvastam a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot, szeretnék Guernsey szigetén élni. 

Ami összeköti e három alkotást, az nem csak a kedvesség, a báj, az irónia, hanem elsősorban a szeretnivaló szereplők, akiknek embersége, bátorsága, humora sokáig nyomot hagy a nézőben/olvasóban. A Krumpléihéjpite igazi "élményolvasmány". Hihetetlenül szellemes, könnyed - és elismerem, nőies, de cseppet sem negédes - stílusban megírt levélregény. Az imádnivaló főszereplőnő és az irodalmi társaság tagjainak élete mellett a regény másik szála a német megszállás idejéből villant fel néha torokszorító képeket, melyek ellenében mindig ott vannak azok a pillanatok is, melyek az újrakezdést, egy közösség lelkierejét és természetesen a könyvek szeretetét mutatják be. A magam részéről nem csak ahhoz kaptam kedvet, hogy Guernsey-re költözzem, de ahhoz is, hogy levelet írjak. Igazit, töltőtolllal. Legkésőbb karácsonykor. 

Since I saw Road to Avonlea I want to live in Avonlea. Since I saw Gilmore Girls I want to live in Stars Hollow. Since I read The Guernsey Literary and Potato Peel Pie Society I want to live on Guernsey. I love all of the characters full with humanity, bravery and humor. I took a fancy not only to move on Guernsey but to write letters. Real letters with fountain-pen. At latest at christmas.